Skip to document
This is a Premium Document. Some documents on Studocu are Premium. Upgrade to Premium to unlock it.

9 - Megismerő funkciók szakaszai

Megismerő funkciók szakaszai
Course

Fejlődés- és neveléslélektan (NBÁA-3007)

27 Documents
Students shared 27 documents in this course
Academic year: 2017/2018
Uploaded by:
Anonymous Student
This document has been uploaded by a student, just like you, who decided to remain anonymous.
Eötvös Loránd Tudományegyetem

Comments

Please sign in or register to post comments.
  • ET
    Jól kidolgozott

Related Studylists

TanAkMelindaGYP

Preview text

  1. tétel

Mutassa be a megismerő funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlődésének sajátosságait újszülött kortól kisiskoláskorig!

Megismerő folyamat sajátosságai:

A megismerő folyamatok a szervezetbe érkező ingerek, információk feldolgozásával foglalkozik. Kiválasztjuk, összehasonlítjuk, átalakítjuk, újrarendezzük az információkat.

A megismerés területei:

Érzékelés:

  • biológiai reakció, a külvilág ingereinek felvétele az érzékszervekben lévő receptorok által, s azok ingerületté alakítása. Beszélünk: látás, hallás, szaglás, ízlelés, és bőr érzékelésről.

Észlelés: (Percepció) -Az érzékelés során kialakult ingerületek tudatosulása, tehát bonyolultabb, mint az érzékelés. -Az észleletbe bekapcsolódik a személyiség a gondolkodással, a múltbéli emlékképeivel, tapasztalataival, vágyaival. Ez magyarázza, hogy ugyanazon ingereket, másként észlelnek az emberek.

Az érzékelés és az észlelés is az ismeretszerzést szolgálja. Az érzékelés a tevékenység analitikus (részletes, aprólékos), az észlelés szintetikus (mesterségesen előállított) mozzanatait foglalja magába.

Figyelem: A tudatunk meghatározott tárgyra, vagy jelenségre való irányulása. A felénk áramló ingerhalmazt szelektáljuk, egy szűrőrendszert működtetünk, hogy csak arra figyeljünk, ami bennünket érdekel.

Figyelmet kísérő jelenségek:

 visszafogott lélegzet  felesleges mozdulatok  a tekintet 1 pontra irányul  figyelő szemlélő tekintet

Figyelem fajtái:

 önkéntelen: spontán történik (kiválthatja erős, szokatlan inger, hangos reklám, érdekes tárgy)  akaratlagos: tudatosan irányítja a figyelmet (személytől, motivációtól függ) -nagyobb erőfeszítést igényel

Emlékezet: Aza megismerési folyamat, mely során információk tárolásával lehetőség nyílik arra, a régebbi észleléseink az eredeti ingerek jelenléte nélkül újra megjelenjenek. Alapfolyamata: Bevésés Megőrzés Reprodukció (felidézés)

Emlékkép: A múltbéli tapasztalataink, észleléseink, élményeink nyomot, emlékképet hagynak maguk után, melyek később felidéződhetnek. Az emlékezés során ezek az emlékképek aktivizálódnak.

 múltbeli észleléseink, halványan jelennek meg, érzelmekhez kötődik, nagyon erősek

Emléknyom: Az észlelés során az idegrendszerben szerkezeti változás jön létre, ez az emléknyom (engram) Inger hatására, azonnali, rövid távú emléknyom, a rövid távú memória képződik, ami nem hagy maga után szerkezeti változást az agyban (RTM). Kicsi a kapacitása, sérülékeny az emléknyomok tárolása, gyakoribb a felejtés. Hosszú távú memória (HTM) a tartós rögzítés azt jelenti, hogy nyomában szerkezeti változás jön létre az agyban.

Képzelet:

 Régi emlékképekből egy új kép létrehozása úgy, hogy a régi tapasztalatokból származó képzeteket szétbontja, és újra csoportosítja. A képzeleti kép csak elemeiben hasonlít az emlékezeti képhez, egészében, struktúrájában egészen más, új.

 fajtái: o produktív képzelet: Új dolgok önálló létrehozását jelenti (a kreativitás fejlesztését teszi lehetővé). o reproduktív képzelet: Mikor másokészlelését hallva, látva, olvasva a magunk számára újra felépítjük.

Ábrándozás:

 akaratlagos, szentimentális vágyakat jelenít meg és nem követi cselekvés

Gondolkodás: Az ember megismerőtevékenységének legmagasabb foka, általában valamilyen feladat, probléma megoldására szolgál. Támaszkodik a meglévő ismeretekre, tapasztalatokra, azok átalakításával feldolgozásával, tehát közvetett úton, a gondolkodási műveletek felhasználásával old meg problémát, tesz lehetővé új ismeretek megszerzését. Aktív értelmi tevékenység!

 születéskor a veleszületett feltétlen reflexek (forgó- kereső, pislogó, mászó, szopó-nyelő reflex) teszik lehetővé az élethez való alkalmazkodást

 2-3 hónapos korban megjelenik a szociális mosoly  25cm-el nőnek meg az első hónapokban  csontok, izomzat fejlődése is jelentős, először a kéz, láb, majd az izomzat is erősödik.  két éves korig oldalról hátra fordul, hátról oldalra, és hasra  2hónaposan felemeli a fejét, 8-9 hónaposan kúszik, mászik, majd később jár.  kialakul a kezesség a hang és mozgás együttese mely öröm és játékforrás is  elindul az énfejlődés és éntudat kialakulása  mások jelenlétében megváltozik a viselkedése  3 szakasza van:  6-8 hónap: saját képükre másképp reagálnak mint az idegenekére  8-12 hónap: a felismerés jelei tapasztalhatóak  12-24- hónap : biztonságos felismerés, csak az érzékelés működik,észlelésre még nem képes Nyelv fejlődés:-sírás, majd szociális mosoly; -4. megismeri, megkülönbözteti nevét; -6-7 h. megérti a leggyakrabban használt szavakat; -8-9 h már hpsszabb kifejezést is megért Beszédfejlődés: 10-12 hetes korban kezdődik.(gügyögés) 6-7 hó. hangokkal kezd el játszani 9 hó. saját anyanyelvi hangjaira szűkül. (halandzsa, szótagsor ismétlés) 12 hó. ekkor ejtik ki az első érthető szavakat.

A kisgyermek kor megismerő funkcióinak fejlődése,jellegzetességei:

 tovább fejlődnek a csecsemőkorban kialakult funkciók,cselekvés formák  ügyesedik a kéz, 2 éves kor körül firkál, 3 évesen ábrázolás észlelhető  bővül a szókincs : mi ez? Miért? kérdések  több családtagra kiterjed az érzelmi kötődése  igényli a gyermekközösséget  szobatisztaság megtanulása  dacreakciók megjelennek  erősödik az akarat  beszéd csecsemőkortól: gügyögés, gagyogás, halandzsa, 1 év körül mondja első szavát, átlagban 10 szó 1 évesen, 50 szó 1,5 évesen, 200-300 szó 2 évesen  lemásolja a felnőtt mozdulatait  Nyelv fejlődés:-sírás, majd szociális mosoly; -4. megismeri, megkülönbözteti nevét;

-6-7 h. megérti a leggyakrabban használt szavakat; -8-9 h már hpsszabb kifejezést is megért  Beszédfejlődés: 10-12 hetes korban kezdődik.(gügyögés) 6-7 hó. hangokkal kezd el játszani 9 hó. saját anyanyelvi hangjaira szűkül. (halandzsa, szótagsor ismétlés) 12 hó. ekkor ejtik ki az első érthető szavakat.

A óvodás kor megismerő funkcióinak fejlődése,jellegzetességei:

 3 évesen kb. 100 cm, 7 éves korra 120-130 cm , súlya 18-20 kg  nagy fejlődés a kis és nagy mozgásokban  iskolakezdésre javul a finommotoros koordináció, rajz és íráskészség  fő tevékenységi formája a játék  látása: megkülönbözteti az alapszíneket, fejlődik a látásélessége, differenciáló képessége  hallása: megkülönbözteti társai hangját, belső hallása fejlődik  szaglás ízlelés: differenciálódik, behunyt szemmel íz és szag alapján megkülönbözteti a dolgokat  mozgás, egyensúly : mozdulatai szabályozottabbak, koordináltabbak  figyelme fokozatosan irányíthatóvá válik: o figyelme fenntartásának eszközei:  téma új és életszerűsége  aktivitás  érzelmi motiváció  probléma szerűség o A figyelem sajátosságai:  vándorol  2-3 lépés időegység alatt képes 1-2 tárgyat figyelmébe fogadni  megosztása gyenge  tartóssága: 3-4 éves: 5-10 percig, 5-6 éves 15-20 percig képes figyelni o figyelem zavarai:  gyermek kapkodó  feladatmegoldását kudarc kíséri  dekoncentráltság=képtelen összpontosításra  befelé figyelő : érzelmi konfliktusai elvonják figyelmét a külvilágtól emlékezést segítő tényezői: játékos szituáció szereppel valóazonosulás mese bevésés, felidézés emlékezetbe vésés (rím ,ritmus, fordulatos szóhasználat ) gondolkodásra a következők jellemzők:  mágikus gondolkodás  gyermeki realizmus  animizmus

Was this document helpful?
This is a Premium Document. Some documents on Studocu are Premium. Upgrade to Premium to unlock it.

9 - Megismerő funkciók szakaszai

Course: Fejlődés- és neveléslélektan (NBÁA-3007)

27 Documents
Students shared 27 documents in this course
Was this document helpful?

This is a preview

Do you want full access? Go Premium and unlock all 6 pages
  • Access to all documents

  • Get Unlimited Downloads

  • Improve your grades

Upload

Share your documents to unlock

Already Premium?
9. tétel
Mutassa be a megismerő funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet,
képzelet, gondolkodás) fejlődésének sajátosságait újszülött kortól
kisiskoláskorig!
Megismerő folyamat sajátosságai:
A megismerő folyamatok a szervezetbe érkező ingerek, információk feldolgozásával
foglalkozik. Kiválasztjuk, összehasonlítjuk, átalakítjuk, újrarendezzük az
információkat.
A megismerés területei:
Érzékelés:
- biológiai reakció, a külvilág ingereinek felvétele az érzékszervekben lévő receptorok
által, s azok ingerületté alakítása.
Beszélünk: látás, hallás, szaglás, ízlelés, és bőr érzékelésről.
Észlelés: (Percepció)
-Az érzékelés során kialakult ingerületek tudatosulása, tehát bonyolultabb, mint az
érzékelés.
-Az észleletbe bekapcsolódik a személyiség a gondolkodással, a múltbéli
emlékképeivel, tapasztalataival, vágyaival. Ez magyarázza, hogy ugyanazon
ingereket, másként észlelnek az emberek.
Az érzékelés és az észlelés is az ismeretszerzést szolgálja. Az érzékelés a
tevékenység analitikus (részletes, aprólékos), az észlelés szintetikus (mesterségesen
előállított) mozzanatait foglalja magába.
Figyelem:
A tudatunk meghatározott tárgyra, vagy jelenségre való irányulása.
A felénk áramló ingerhalmazt szelektáljuk, egy szűrőrendszert működtetünk, hogy
csak arra figyeljünk, ami bennünket érdekel.
Figyelmet kísérő jelenségek:
visszafogott lélegzet
felesleges mozdulatok
a tekintet 1 pontra irányul
figyelő szemlélő tekintet
Figyelem fajtái:
önkéntelen: spontán történik (kiválthatja erős, szokatlan inger,
hangos reklám, érdekes tárgy)
akaratlagos: tudatosan irányítja a figyelmet (személytől,
motivációtól függ)
-nagyobb erőfeszítést igényel

Why is this page out of focus?

This is a Premium document. Become Premium to read the whole document.

Why is this page out of focus?

This is a Premium document. Become Premium to read the whole document.