- Information
- AI Chat
Was this document helpful?
07 tanulás és kondicionálás
Course: Bevezetés a pszichológiába (NBÁA-028)
98 Documents
Students shared 98 documents in this course
University: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Was this document helpful?
7. fejezet - Tanulás és kondicionálás
1. Tanulás: A tanulás felfogható viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló viselkedésváltozatként
is, az érésnek vagy az élőlény pillanatnyi állapotának (fáradtság, drogfogyasztás) tulajdonítható átmeneti változások
nem tartoznak hozzá.
2. Nem asszociációs tanulás: Kizárólag egy bizonyos ingerre vonatkozik, és a habituációt és a szenzitizációt foglalja
magába.
3. Habituáció: Olyan nem asszociációs tanulás, amely az ártalmatlan ingerekre adott viselkedéses válaszok ritkulását
eredményezi (autóduda).
4. Szenzitizáció: Olyan nem asszociációs tanulási forma, amelyben egy adott ingerre egyre erőteljesebb a
viselkedéses változás, általában akkor következik be, ha az élőlény ártalmas vagy valamilyen szempontból fontos
ingerrel találja magát szembe.
5. Asszociációs tanulás: Az asszociációs tanulás a nem asszociációs tanulásnál jóval bonyolultabb, elsősorban azért,
mert bizonyos események közötti kapcsolatok elsajátítását feltételezi, magába foglalja a klasszikus kondicionálást, az
instrumentális kondicionálást és a komplex tanulást.
6. Klasszikus kondicionálás: Olyan tanulási folyamat, amely során egy addig semleges inger egy másik ingerrel
való ismételt együttjárás következtében asszociálódni fog a másik ingerhez (Ivan Pavlov).
7. Inger: A külső környezetből érkező hatás, melyet az érzékszerveink felfogják és receptoraikkal ingerületté
alakítják.
8. Feltételes válasz: Egy korábban semleges ingerre adott, tanult válasz.
9. Feltétlen válasz (UCR): Tanulást nem igénylő, a feltétlen inger által kiváltott veleszületett reakció (nyáladzás – a
hús mindenféle előzetes tanulás nélkül beindítja).
10. Feltétlen inger (UCS): Automatikusan, előzetes kondicionálás nélkül is kivált egy bizonyos választ (húsliszt).
11. Feltételes inger (CS): Tanult inger (ez a fényjelzés).
12. Próbák: Feltételes inger és feltétlen inger párosításai.
13. Tanulási fázis: Azok a próbák, amelyek során az élőlény fokozatosan elsajátítja a két inger közötti kapcsolatot.
14. Kioltás: Arra utal, hogy az élőlény megtanulta azt, hogy a feltételes inger (a fényjelzés) már nem tekinthető
többé a feltétlen inger (a húsliszt) előjelzésének.
15. Spontán felújulás: Azt jelenti, hogy a feltételes válasz bizonyos idő elteltével újra megjelenhet, jól jelzi az
eredeti CS-UCS kapcsolat kioltás utáni továbbélését.
16. Másodlagos kondicionálás: Azt a jelenséget, amelynek során egy hangingernek a feltétlen inger megjelenését
előre jelző fénnyel való párosítása feltételes választ képes kialakítani, másodlagos kondicionálásnak nevezzük,
lényege, hogy a feltételes inger (CS) úgy eredményez feltételes választ (CR) hogy soha nem volt a feltétlen ingerrel
(UCS) párosítva.
17. Generalizáció: Minél hasonlóbb az új inger a feltételes ingerhez, annál inkább kiváltja a feltételes választ, ez
magyarázza részben azt a képességünket, hogy az új, de ismert ingerekre emlékeztető ingerekre is reagálunk.
18. Diszkrimináció: Ageneralizáció ellentéte, a különbségekre adott választ jelenti.
19. Serkentő kondicionálás: A serkentő kondicionálás során a feltételes inger növeli valamely adott viselkedés
valószínűségét vagy mértékét.
20. Gátló kondicionálás: A gátló kondicionálás során a feltételes inger csökkenti valamely adott viselkedés
valószínűségét vagy mértékét.
21. Kontiguitás: A tanulás folyamán a két(vagy több) esemény (inger > válasz) időbeli egybeesése,
egymásutánisága.
22. Kontingencia (bejósolhatóság): Két inger vagy esemény milyen valószínűséggel fordul elő együtt, tehát az
egyik milyen mértékben jósolja be a másikat.
23. Instrumentális kondicionálás: Az instrumentális kondicionálás során azért sajátítunk el bizonyos válaszokat,
mert azok befolyásolják környezetünket, azaz hatnak rá (operálnak rajta).
24. Effektus törvénye: Thorndike szerint az effektus törvénye a véletlenszerű válaszok közül csak azokat válogatja
ki, amelyek pozitív következményekkel járnak, macska – ketrec – retesz – hal – próba-szerencse jellegű viselkedés.
25. Megerősítés: Arra a folyamatra utal, amely során egy appetitív inger megjelenése vagy egy averzív inger
megszűnése növeli a viselkedés valószínűségét. Az egyes viselkedések és megerősítésük közötti összefüggés lehet
pozitív, illetve negatív.
26. Pozitív megerősítés: A viselkedést követő appetitív inger megjelenését jelenti (amikor a pedál szaporább
nyomogatása több ennivalót eredményez).