Skip to document

07 tanulás és kondicionálás

Előadás 7
Course

Bevezetés a pszichológiába (NBÁA-028)

98 Documents
Students shared 98 documents in this course
Academic year: 2014/2015
Uploaded by:
Anonymous Student
This document has been uploaded by a student, just like you, who decided to remain anonymous.
Eötvös Loránd Tudományegyetem

Comments

Please sign in or register to post comments.

Preview text

7. fejezet 1. A viszonylag a tapasztalatok is, az vagy az pillanatnyi nem tartoznak 2. Nem egy bizonyos ingerre vonatkozik, a a foglalja 3. Olyan nem amely az ingerekre adott 4. Olyan nem forma, amelyben egy adott ingerre egyre a akkor be, ha az vagy valamilyen fontos ingerrel szembe. 5. Az a nem bonyolultabb, mert bizonyos kapcsolatok foglalja a klasszikus az a komplex 6. Klasszikus Olyan folyamat, amely egy addig semleges inger egy ingerrel fog a ingerhez (Ivan Pavlov). 7. Inger: A melyet az receptoraikkal 8. Egy semleges ingerre adott, tanult 9. (UCR): nem a inger a 10. inger (UCS): Automatikusan, is egy bizonyos 11. inger (CS): Tanult inger (ez a 12. inger inger 13. Azok a amelyek az fokozatosan a inger kapcsolatot. 14. Arra utal, hogy az megtanulta azt, hogy a inger (a nem a inger (a 15. Azt jelenti, hogy a bizonyos megjelenhet, jelzi az eredeti kapcsolat 16. Azt a amelynek egy hangingernek a inger hogy a inger (CS) (CR) hogy soha nem volt a ingerrel (UCS) 17. az inger a ingerhez, a ez azt a hogy az de ismert ingerekre ingerekre is 18. a adott jelenti. 19. A a inger valamely adott vagy 20. A a inger valamely adott vagy 21. A a (inger 22. Kontingencia inger vagy milyen fordul az egyik milyen be a 23. Az el bizonyos mert azok azaz hatnak rajta). 24. Effektus Thorndike szerint az effektus a csak azokat ki, amelyek macska ketrec retesz hal 25. Arra a folyamatra utal, amely egy inger vagy egy inger a Az egyes lehet illetve 26. A inger jelenti (amikor a 27. A egy inger vagy (amikor a egy lehet vagy 28. A arra a folyamatra utal, amely egy inger vagy egy inger a 29. Amikor a egy pl. sarokba 30. Amikor a egy inger. pl. 31. Azt az amely csak a meg, nevezik. 32. A eddig mert ki, ha az csak alkalmazni tekintettel az viszonylag ekkora szerepet ugyanakkor minden inger azaz 33. tervek egyike, ezekben a az az lehet vagy 34. (RA) terv: Az egy be, ha ez az 5, akkor 5 kell egy 35. (VA) terv: Ez esetben is csak egy bizonyos de ez a 36. tervek: tervek egyike, csak egy bizonyos itt is lehet a terv vagy 37. (RI) terv: Az csak bizonyos az meg. 38. (VI) terv: Ez a is egy bizonyos de ez az 39. Tanult A tanult Seligman amerikai ha valaki rendszeresen azt tapasztalja, hogy nem rajta semmi, hogy tettei a akkor nem az minden 40. Komplex A komplex alatt az mint egy egy vagy a egy stb. 41. Egy pl. Tolman). 42. A a kisagy szinaptikus egy a szinapszisaiban a szinaptikus 43. A az a a szinaptikus azokon az amelyek a CS az az (a 44. Szinaptikus A az szinapszisok alakja vagy megy a neuronok is

Was this document helpful?

07 tanulás és kondicionálás

Course: Bevezetés a pszichológiába (NBÁA-028)

98 Documents
Students shared 98 documents in this course
Was this document helpful?
7. fejezet - Tanulás és kondicionálás
1. Tanulás: A tanulás felfogható viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló viselkedésváltozatként
is, az érésnek vagy az élőlény pillanatnyi állapotának (fáradtság, drogfogyasztás) tulajdonítható átmeneti változások
nem tartoznak hozzá.
2. Nem asszociációs tanulás: Kizárólag egy bizonyos ingerre vonatkozik, és a habituációt és a szenzitizációt foglalja
magába.
3. Habituáció: Olyan nem asszociációs tanulás, amely az ártalmatlan ingerekre adott viselkedéses válaszok ritkulását
eredményezi (autóduda).
4. Szenzitizáció: Olyan nem asszociációs tanulási forma, amelyben egy adott ingerre egyre erőteljesebb a
viselkedéses változás, általában akkor következik be, ha az élőlény ártalmas vagy valamilyen szempontból fontos
ingerrel találja magát szembe.
5. Asszociációs tanulás: Az asszociációs tanulás a nem asszociációs tanulásnál jóval bonyolultabb, elsősorban azért,
mert bizonyos események közötti kapcsolatok elsajátítását feltételezi, magába foglalja a klasszikus kondicionálást, az
instrumentális kondicionálást és a komplex tanulást.
6. Klasszikus kondicionálás: Olyan tanulási folyamat, amely során egy addig semleges inger egy másik ingerrel
való ismételt együttjárás következtében asszociálódni fog a másik ingerhez (Ivan Pavlov).
7. Inger: A külső környezetből érkező hatás, melyet az érzékszerveink felfogják és receptoraikkal ingerületté
alakítják.
8. Feltételes válasz: Egy korábban semleges ingerre adott, tanult válasz.
9. Feltétlen válasz (UCR): Tanulást nem igénylő, a feltétlen inger által kiváltott veleszületett reakció (nyáladzás – a
hús mindenféle előzetes tanulás nélkül beindítja).
10. Feltétlen inger (UCS): Automatikusan, előzetes kondicionálás nélkül is kivált egy bizonyos választ (húsliszt).
11. Feltételes inger (CS): Tanult inger (ez a fényjelzés).
12. Próbák: Feltételes inger és feltétlen inger párosításai.
13. Tanulási fázis: Azok a próbák, amelyek során az élőlény fokozatosan elsajátítja a két inger közötti kapcsolatot.
14. Kioltás: Arra utal, hogy az élőlény megtanulta azt, hogy a feltételes inger (a fényjelzés) már nem tekinthető
többé a feltétlen inger (a húsliszt) előjelzésének.
15. Spontán felújulás: Azt jelenti, hogy a feltételes válasz bizonyos idő elteltével újra megjelenhet, jól jelzi az
eredeti CS-UCS kapcsolat kioltás utáni továbbélését.
16. Másodlagos kondicionálás: Azt a jelenséget, amelynek során egy hangingernek a feltétlen inger megjelenését
előre jelző fénnyel való párosítása feltételes választ képes kialakítani, másodlagos kondicionálásnak nevezzük,
lényege, hogy a feltételes inger (CS) úgy eredményez feltételes választ (CR) hogy soha nem volt a feltétlen ingerrel
(UCS) párosítva.
17. Generalizáció: Minél hasonlóbb az új inger a feltételes ingerhez, annál inkább kiváltja a feltételes választ, ez
magyarázza részben azt a képességünket, hogy az új, de ismert ingerekre emlékeztető ingerekre is reagálunk.
18. Diszkrimináció: Ageneralizáció ellentéte, a különbségekre adott választ jelenti.
19. Serkentő kondicionálás: A serkentő kondicionálás során a feltételes inger növeli valamely adott viselkedés
valószínűségét vagy mértékét.
20. Gátló kondicionálás: A gátló kondicionálás során a feltételes inger csökkenti valamely adott viselkedés
valószínűségét vagy mértékét.
21. Kontiguitás: A tanulás folyamán a két(vagy több) esemény (inger > válasz) időbeli egybeesése,
egymásutánisága.
22. Kontingencia (bejósolhatóság): Két inger vagy esemény milyen valószínűséggel fordul elő együtt, tehát az
egyik milyen mértékben jósolja be a másikat.
23. Instrumentális kondicionálás: Az instrumentális kondicionálás során azért sajátítunk el bizonyos válaszokat,
mert azok befolyásolják környezetünket, azaz hatnak rá (operálnak rajta).
24. Effektus törvénye: Thorndike szerint az effektus törvénye a véletlenszerű válaszok közül csak azokat válogatja
ki, amelyek pozitív következményekkel járnak, macska – ketrec – retesz – hal – próba-szerencse jellegű viselkedés.
25. Megerősítés: Arra a folyamatra utal, amely során egy appetitív inger megjelenése vagy egy averzív inger
megszűnése növeli a viselkedés valószínűségét. Az egyes viselkedések és megerősítésük közötti összefüggés lehet
pozitív, illetve negatív.
26. Pozitív megerősítés: A viselkedést követő appetitív inger megjelenését jelenti (amikor a pedál szaporább
nyomogatása több ennivalót eredményez).