- Information
- AI Chat
Az iskolaerettseg fogalma
Pszichológia (Psz01)
Universitatea Babeș-Bolyai
Students also viewed
- 11. A figyelem meghatározása, szerepe a célirányos viselkedés következetességének és folytonosságának biztosításában, fő funkciói és alapvető mechanizmusai
- A-tudományos-pszichológia-kutatási-és-vizsgálati-módszerei
- A pszichológia alapkérdései
- 73188237-Atkinson-jegyzet
- Észlelés- Bender, Frostig
- Családrajzok - Családrajzok
Preview text
A gyermek felkészítése az iskolai
tevékenységre
Az iskolakezdés esélyeit több tényező befolyásolja: a családi életre nevelés, az iskolai életre felkészítő óvoda és a befogadó oktatási intézmény.
Az iskolaérettség milyenségét elsősorban az iskola oldaláról kell megvizsgálunk, fontos, hogy milyen a gyerek felkészültsége az oktatásra nevelésre , illetve iskolai életének indulása miként alapozza meg további tanulási pályafutásának sikerességét (Barabási, 2011).
A kötelező iskolai tanulmányok megkezdése nagy fordulat a gyermek és a család életében.
Megváltozik a gyermek alaptevékenysége a játék, felváltja a tanulás.
Megváltozik a gyermek környezete, napirendje, sok szabállyal most szembesül először, a szülők is megváltozott igényekkel lépnek fel a gyermekkel szemben.
A fejlődési és érési folyamatok az egyéni az egyéni sajátosságok által befolyásolt tempóban és csak megfelelő, ingerekben gazdag környezeti hatások eredményeképpen haladnak kedvező irányba.
Az adottságok mellett a családi nevelés és a társadalmi meghatározottság, esetenként az egészségi állapot is erőteljesen befolyásolja , esetleg meg is zavarhatja és hátráltatja a fejlődés menetét.
Várható tanulási nehézségei lesznek a kisgyereknek : nehezen illeszkedik egy új közösségbe, figyelme szüntelenül elkalandozik,hiperaktív, feladattudata, önkontrollja fejletlen, a megértésben, a megértésben és a nyelvi kifejezésekben nehézségei vannak, gondolkodása elmarad az életkorának megfelelőszinttől, mozgáskoordinációi vannak.
Az eset súlyosságát meghatározza, hogy hány részterületen észlelhető a fejletlenség.
Még a normál intelligenciahányadosú gyerekek részképesség-gyengesége is különösen ha fejletlen kommunikációval társul, igen kedvezőtlen tűneteket és iskolai prognózist mutat.
Az óvodában vannak olyan esetek, amikor gyermek nem szívesen kapcsolódik be az óvónő által kezdeményezett tevékenységbe, a téma nem köti le a figyelmüket, hamar ott hagyják, nehezen motiválhatók.
A tanulási nehézség még nem diagnosztizálható iskoláskorban!!!
Inkább előnytelen prognózisról beszélünk!
Az iskolaérettség fogalma
Pedagógiai Lexikon( 1997.II): : az iskolaérettség a testi, lelki (értelmi) és szociális területeken elért fejlettségi szinteket jelenti, amelyek egyaránt fontosak a sikeres iskolai munkához. Az iskolaérettségnek jelentős esélyteremtő szerepet tulajdonítunk, mivel lehetővé teszi az iskolába lépő kisgyerek számára feladatoknak, követelményeknek a teljesítését, másrészt pedig a korai sikerélményt. Fontos szem előtt tartani, hogy az óvodából iskolába a gyermek életkori sajátosságai által is nagyon vágyik a külső megerősítésre, amely később az eredményes tanulás előfeltétele. Az iskolaéretlenség eleve kudarcra ítéli a gyermeket, ezért már az első években elesik az örömszerzés, a kíváncsiság és az örömszerzés pillanataitól, ami valóban motiválatlanság, sikertelenséghez vezethet.
Az iskolaérettség területei
Fontos a képességek fejlesztése és az elemi tájékozottság megszerzése mind az óvodai foglalkozásokon, mind az iskola-egészítő osztályokban. Greguss Márta (2011) szerint az iskolaérettség alapelemei: a megfelelő testi fejlettség, a jó pszichés státus, a szociális és mentális érettség, a totális érzékelő apparátus (észlelési (látás, hallás, tapintás) a mozgásos, és az ezeket kísérő verbális struktúra épsége. Az iskolára való alkalmasság egyik fontos összetevője a szociális érettség. A gyermek egyre inkább saját akarata szerint tudja kielégíteni vágyait, önállósul, próbálgatja , majd kialakítja saját határait. Viselkedésében felfedezhető a szülők hanghordozása, gesztusai. Egy idő után beszédéből eltűnnek a kisgyermekes beszéd jellemzői, a selypesség, a pöszeség. Egyre több és jobb logikai készséggel rendelkezik. Az iskolaérett gyermek képes társaival együttműködni és elviseli, ha nem ő van a középpontban. Készségesen válaszol a felnőtt kérdéseire. Érdeklődik a betűk számok világa iránt, várja az iskolát. Az iskolaérett gyermek 10-15 perces aktív figyelemre képes. Az iskolaérettség fogalma azonban még mindig vitatott. Az angol szakirodalom megkülönbezteti:1. az iskolaérettség és 2 iskolai alkalmasság fogalmát. Az iskolai érettség a biológiai érettség következménye, azonban ez még nem garancia arra, hogy a gyermek megfelel az iskolai elvárásoknak.
A finommotorikum oldaláról kell említést kell tennünk a beszédmozgásról, a beszédkészségről és a beszédértésről, Ezen a téren nagyon fontos, hogy a hangképzés tiszta, a hangok érthetőek legyenek, Lényeges, hogy a gyermek olyan szinten legyen, hogy tudja értelmesen kifejezni gondolatait, élményeit el tudja mondani, s jól megértse azt amit a felnőttek neki mondanak, Iskolakezdéskor fontos szempont a mozgásos tevékenységek fejlettsége, a jó és helyes térérzékelés, ellenkező esetben neki ütközik a tárgyaknak, bizonytalan és nyugtalan lesz az egész személyisége, Kognitív térkép: térbeli tájékozódás során alakul ki, a gyermek vizuálisan leképezi környezetét, el tudja képzelni és eligazodik benne, A térbeli tájékozódás a síkbeli tájékozódás alapja, Saját testéhez viszonyítva megtanulja és használja a térbeli irányok nevét: fölém, alám, mellettem, mögöttem, fent, lent, jobbra, balra, A térbeli tájékozódás mérése változatos: papír-ceruza formában, mozgással játékos tevékenységgel, A téri tájékozódás: a térhez való viszonyulás, a téri irányok ismerete, a tárgyak alak, forma, nagyság, szín szerinti pontos észlelése- az olvasás és írástanulás alapfeltétele, Hiánya az olvasás-és írászavart előlegezi meg, Testséma: fontos, hogy a gyermek ismerje minden testrészét, érzékszerveit, testének jobb-bal oldalát, A testséma ismerete alapját képezi a téri tájékozódásnak, hozzásegít ahhoz, hogy a gyerek megtanulja és használja a jobbra-balra, alatta-fölötte, előtte-mögötte relációkat – segítheti az iskolában a hasonló formájú betűk (B-P, b-d, ) írását, iránytévesztés: a soralkotást jobbról-balra végzi, rajzait is ilyen irányba kezdi el, A testtudat, a testkép ismerete a test szubjektív megtapasztalása, mely a mozgásokban, később az emberábrázolásokban jut kifejezésre (Papp, 2008). A finommozgások fejlettségére utalnak. A vállöv, könyök, ujjak, csukló fejlettsége. A kéz csak 10-12 éves korban éri el a csontosodásban a teljes érettséget. Kulcsár (2000) arra figyelmeztet, hogy azzal, hogy hat évesen megtanítjuk írni, beleszólunk a természet rendjébe. A gyermek finommotorikus képességeinek mérésekor az alábbiakat vizsgáljuk: széttárja az ujjait és minden ujjbegyet meg tud érinteni hüvelykujjával kalapáccsal betud ütni egy szöget, 90% -ban kifest egy színezőt, anélkül, hogy kimenne a vonalakból, 0,5 cm. Kontúr mentén képes kivágni egy képet az újságból, képeket tép ki szabadon a folyóiratokból, Rajzaiban részleteket dolgoz ki, a színeket a valóságnak megfelelően használja, Egyik sarokban fekvő figurát át tudja vezetni a lap tetejére, meghatározott vonalakon úgy, hogy a vonalról nem tér el,
A hatéves gyermek idegrendszerét nagyfokú rugalmasság jellemzi, az agykéreg sejtállománya differenciálódik, növekszik az idegkapcsolatok száma, a homloklebeny fejlődése lehetővé teszi a magasabbrendű értelmi funkciók működését, az ingerekre adott válaszok differenciálta lesznek, megfigyelhető, hogy melyik agyfélteke domináns, A láb- , szem-, és füldominancia megfigyelése szintén fontos, a domináns oldal az amelyik lábával rúg a labdába, amelyik szeméhez emeli a fényképezőgépet, jó, ha az összes reakció a domináns kéz oldalára esik, Ellenkező esetbe számolási, olvasási nehézségeket okozhat: nehezebben alakul ki a mennyiségfogalma, gyakran olvasnak visszafelé, cserélnek fel betűt, lassúbb, pontatlanabb beszédhallás, a ritmusérzék, dadogás, memóriazavar, akár magatartászavar is felléphet (Kulcsár 2000), Az írás egyik feltétele a szém-kéz koordináció, a gyermek akkor képes vonalat vezetni, ha képes követni a mozgását, miközben nem a kezét nézi, hanem a szöveget, A testi ügyesség a nagymozgások összerendezettségében fejeződik ki, Az iskolaérett gyermek járása magabiztos, képes lábujjhegyen, sarkon járni keresztbe lépni, lassan illetve gyorsan szaladni, térdemeléssel, sarokemeléssel szaladni stb. Az egyensúlyérzék is fontos követelménye az iskolaérettségnek, A családon belüli beszéd fontossága, A gyermek a beszéd révén szerzi ismereteinek nagy részét, segítségével fejezi ki magát, lép érintkezésbe környezetével, Minél fejlettebb beszédkészséggel lép első osztályba , annál biztosabb lesz a fejlődése, Az élő beszéd fejlettségétől függ majd az írott beszédének, az írásnak, írásbeli kifejezőkészségének mértéke, minősége,
2. Pszichés érettség – értelmi képességek fejlettsége
Szükséges mentális képességek: Az észlelés. Óvodáskor végére az olvasáshoz és íráshoz szükséges vizuális és akusztikus észlelése egyre kifinomultabb,, észreveszi az apró különbségeket, A világ megismerése a konkrét észlelésben gyökerezik, színekben, ízekben, szagokban gondolkozik, A 6-7 éves gyermek rendelkezik a Gestalt-látással, megalkotja a részekből az egészet, ki tudja egészíteni a képeket, a betűsort szóként tudja értelmezni (Porkolábné, 2004) fejletlensége megnehezíti az összeolvasást! Térirányok észlelésének képessége Alak-háttér megkülönböztetés
Képes az utasítások végrehajtására, Az olvasás és írás elemeinek ismerete: Az iskolaelőkészítő végére, el kell ismerje az írott szöveget pld. Újságban, reklámtáblán,, le tudja írni a nevét nagy írott betűvel, Ismernie kell személyi adatait, szűkebb környezetének tárgyait, tájékozódás a szociális környezetben stb. Képzelet, kreativitás: különbséget kell tegyen a létező és nem létező között, mi az ami a mesékben létezik csak, , a fantáziát felváltja az alkotó képzelet.
3. Szociális érettség
Az iskolába lépő gyermek egyre önállóbbá válik, Igyekszik a közösségbe beilleszkedni, együttműködik társaival, társas interakciókat tart fenn, érzékeny társai problémájára, Kialakult a feladattudata, feladattartása, teljesítménymotivációja, egészséges értékorientációja (várja az iskolát), Elviseli a monotóniát, megfelelő a türelme és kitartása, A gyermek érzelmi és szociális fejlettsége kulcstényező az iskolai sikerek elérésében, Szociális félénkség (visszahúzódás, szorongás ), Mérei (2011): a gyermeknek meg kell érteni azokat a változásokat , amelyekkel szembesül iskolába lépéskor, és ennek érdekében erőfeszítéseket kell tennie, Valóságelv: a gyermek képessé válik a szociális nézőpontváltásra, vagyis el tudja képzelni, hogy mások milyennek látják őt, Képes az eredményt előre vetíteni, az eredményt a valósághoz méri, Valóságelv tehát: képes megítélni , hogy feladatmegoldása, jó vagy nem sikerült, gyakran túlságosan is meg akar felelni a valóságnak, Fontos, hogy a gyermeknek legyen önbizalma és a világba vetett bizalma, Kudarctűrő képesség, kudarckerülő gyermek,kitartás, feladattudat, A 6-7 éves gyermek a felnőtt-modellek által közvetített szociális normákhoz igazodik, fontos iskolába lépéskor, hogy megfeleljen a felnőtteknek, utasításait kövesse, bizalommal forduljon a felnőttekhez,
Szükséges képességek:
A gyermek képes kell legyen 10-15 percig tartósan lekötnie magát rajzolással, színezéssel, feladatlap kitöltéssel, Könnyedén megtanul versikéket , mondókákat, Képes magát kifejezni egyszerűbb mondatokba, Van némi gyakorlata finommotorikus mozgásokban (rajzol, színez, fest ) Kell legyen bizonyos szintű mennyiségfogalma (jól használja a kisebb-nagyobb, több-kevesebb fogalmát, igazodjon el 1-10 közötti számokban , értenie kell a rész- egész viszonyát.
Az iskolaéretlenség jellemzői:
- Biológiai, testi fejletlenség: fáradékonyság, az idegrendszeri gátlásfolyamatok lassú fejlődése, nagyfokú mozgékonyság, idegrendszeri labilitás, a figyelem könnyű elterelhetősége, szétszórtság, A visszafogott fejlődés oka lehet: érzékszervi probléma, mozgásszervi fogyatékosság vagy krónikus betegség, gyermekkori neurotikus tünetek jelenléte (félelem, szorongás, bepisilés, széklettartási problémák, negativizmus, mutizmus),
- Pszichológiai szempontból: Figyelem elterelhetősége, dekoncentráltság, megbízhatatlan emlékezet, felejtés, a látott, hallott dolgokból a számára fontos dolgokat jegyzi meg a gyermek, érzelmileg és a játék szempontjából fontosak a dolgok, Én- központúság, csak a saját személyére vonatkozó utasításokat hajtja végre, A magatartás szintjén: túlmozgékonyság, érzelmi , emocionális kiegyensúlyozatlanság,
Az iskolaerettseg fogalma
Course: Pszichológia (Psz01)
University: Universitatea Babeș-Bolyai
- Discover more from:
Recommended for you
Students also viewed
- 11. A figyelem meghatározása, szerepe a célirányos viselkedés következetességének és folytonosságának biztosításában, fő funkciói és alapvető mechanizmusai
- A-tudományos-pszichológia-kutatási-és-vizsgálati-módszerei
- A pszichológia alapkérdései
- 73188237-Atkinson-jegyzet
- Észlelés- Bender, Frostig
- Családrajzok - Családrajzok